Mint a forgószél
Egy hideg téli éjszakán az állatkert csendes, melegvizes medencéjében kis víziló született. Sokáig nem volt hajlandó a mamája mellől ellépni. Mindig szorosan az oldalához simulva járt-kelt. Mintha össze lettek volna nőve. Félénksége miatt elnevezték Nyuszinak. Tavasz beköszöntével már hallgatott a nevére. Szép lassan hozzászokott a látogatókhoz, olyannyira, hogy odament a gyerekekhez, és hagyta magát, megsimogatni. A gyerekekkel szoros barátságot kötött. Mindig azon az oldalon ment a kerítéshez, ahol kisgyerekek álltak. Vidáman rázta a fejét, fülét. Mókás bukfenceket produkált a medence …